Rém hangosan és írtó közel

Életre kelt válaszok
  • A RÁBL SZÍNPAD ÉS ZENEI KÖZÖSSÉG BEMUTATJA:
    Rém hangosan és írtó közel

  • 2018. szeptember

  • Déri-kert
    Turisztikai Központ

  • Lori a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadásban veszítette el az édesapját. A fiatal, szokatlanul érett és érzékeny lány az apja holmijai közt talál egy kulcsot, és mivel úgy véli, hogy ez egyfajta üzenet tőle, elhatározza, hogy megkeresi a hozzá illő zárat. Miközben a várost járva kutakodik, sokféle emberrel találkozik, és kezdi felfedezni a hiányzó apjához fűződő láthatatlan szálakat, valamint a zajos, idegen és veszélyes világot, ami körülveszi.

  • SZEREPLŐK:

    Lori: Szemesi Csenge

    Lori édesanyja: Papp Kata

    Lori nagyapja: Ghanim Tamás Lutfi

    Abby: Tóth Tünde

    rendezte: Dely Géza

A darab eredete:

A Rém hangosan és irtó közel sok más ráblos darabhoz hasonlóan régi filmélményem. Nekem akkoriban ez a film nagyon tetszett. Nem is annyira a mondanivalója fogott meg, hiszen erről a témáról (a szeptember 11-i terrorcselekmény) már elég sok bőrt lehúztak minden szinten, a filmnek azonban van egy sajátos hangulata. Bennem úgy maradt meg, mint egy fiú nagymonológja, és több szereplőjéről meg is feledkeztem. Amikor elkezdtem dolgozni a szövegkönyvvel, akkor csodálkoztam rá néhány karakterre, akiket aztán ki is húztam. A történet szerint ez a fiú az apja hagyatékát keresve bejárja New Yorkot. Egy színpadon viszont ennek a megjelenítése annyira nem kivitelezhető, ezért kihúztam szinte az összes olyan szereplőt, akiket a fiú felkeresett, és egyfajta naplóvá fogtam össze a történetet: esetünkben a lánynak a visszaemlékezése az eltelt egy évre. Készít egy kamaszos emlékkönyvet is az apja emlékére, ennek a részleteit ismerjük meg. A sztorit nem változtattuk meg, csak más dolgokat mutatunk meg belőle. Összesen négy szereplős lesz a darab: a kislány, az édesanyja, a nagyapja (mert ő fontos!) és az egyetlen ember, akit felkeres. A többiek csak hangfelvételként jelennek meg.

Régi tervem volt már ez az adaptáció, de ez kimondottan gyerekszerepre épül, és nem találtam hozzá megfelelő embert. Szemesi Csenge tavaly ősszel jelentkezett a csoportomba. Nagyon tehetséges, együttműködő lányt ismertem meg benne, aki egyrészt nyolcadikos kora ellenére is képes volt önállóan dolgozni és értelmezni dolgokat, másrészt a hozzáállása is figyelemre méltó.

Amikor a reformációhoz kötődő projekten (Refi's 501) gondolkodtam, akkor jutott eszembe, hogy mi lenne, ha megpróbálnánk ezt a darabot Csengével, tehát lányosítva. Mivel a történet igazából arról szól, hogy hová lett a merényletben eltűnt apa, így túlvilági kérdéseket is feszeget, így beilleszthető a fesztivál tematikájába, a nyár pedig jó alkalmat jelentett arra, hogy egészen más konstrukcióban dolgozzunk, mint az iskolai csoportban. Egyetlen gondom volt, hogy Csengét kicsit túlkorosnak tartottam a szerephez, de tartottunk néhány előzetes próbát, és meggyőződhettem róla, hogy tud hiteles gyermek lenni, ha pedig valaki nem ismeri magát a filmet, akkor amúgy sem lesznek róla prekoncepciói. Így belevágtunk a munkába. Ghanim Tamás Lutfi adott volt, az Elhallgatott nő című darabunkban már láttam, hogy nagyon jól hozza az öreg bölcs szerepét. A figura némasága ellenére szerintem nagyon összetett és mély szerep, van mivel küzdenie a játszónak. A nagyapa ugyanis nem véletlenül nem beszél, mint ahogy a kislány se véletlenül beszél túl sokat. A másik két szerepből az egyik az anya szerepe, akinek az apa halála miatt konfliktusos, lelkileg terhelt kapcsolata van lányával. Ezt a szerepet Papp Katára bíztam, aki egyrészt otthonosan érzi magát ebben a karakterben, hiszen hasonló korú gyermeke van, másrészt pedig szokatlanul, mert korábban más jellegű karaktereket játszott inkább. Katát ugyan már többször kerestük meg szereppel, de most nyílik először lehetőségünk a közös munkára. A negyedik szereplő pedig már rutinos rábl-kamaradráma szereplő: Tóth Tünde, akivel számomra öröm újra együtt dolgozni.

– A szokatlan helyszín mit tesz hozzá a produkcióhoz?

Ezt még magunk sem tudjuk. Nekünk is újdonságot jelent a szabad tér. Felvetődnek kérdések, amelyeken gondolkozunk, de tapasztalatunk nincs róla, csak igyekszünk elképzelni a helyszínt, amit pontosan csak előadás közben ismerünk majd meg. Épp ezért a díszletet minimálisra tervezem, hiszen a természet, mint környezet eleve úgy szép, ahogy van. Egy szobát kell ábrázolni, a többi kültéren játszódik, ami a Déri-kertben adott. A színpadon mindössze egy ágy, szekrény, asztal és szék jelzi majd a kislány és az anya szobáját. Amit igazán érzékeltetni kell, azt jelmezekkel, kellékekkel tesszük. A forgalom is okozhat még meglepetéseket, tehát sok még a kérdés. A lényeg, hogy maga a folyamat is már megérte. Később szeretnénk majd még bemutatni ezt a darabot, hiszen rengeteg munka van benne, ezért aki most esetleg nem tudja megnézni, annak is jó hír, hogy valamikor az ősz folyamán biztosan lesz még néhány előadás belőle.

 

9866
9867
9869
9871
9872
9873
9875
9879
9881
9882
9883
9884
9887
9888
9889
9892
9893
9895
9898
9899
9901
9903
9904
9905
9906
9909
9910
9912
9914
9915
9916
9917
9919
9920
9922
9923
9924
9925
9931